HANGTÁR - Gluck: Orfeusz és Euridiké

„ő volt az egyik legfontosabb operateoretikus, reformoperái saját korán túl is óriási hatást gyakoroltak a zeneszerzőkre (Beethovenre, Berliozra Wagnerre)”
Gluck Orpheo ed Euridice
Gluck Orfeusz és Euridiké (Orfeo ed Euridice) három felvonásos művének szövegkönyvét Raniero de Calzabigi írta, ősbemutatója Bécsben volt, 1762-ben.
Gluck azért használta fel Orpheus mítoszát, hogy a görög dráma eszméjét valósítsa meg; ugyanezzel a céllal alkalmazta a mítoszt Peri és Monteverdi több mint másfél évszázaddal korábban, s később ez a téma szolgált alapul Haydn, Offenbach, Milhaud és Birtwistle műveihez. Peri is, Gluck is színházi reformra törekedett. Ám míg Peri híven utánozta azt, amit görög stílusnak vélt, Gluck újjáteremtette a görög szellemet mindabból amit az opera meglévő tradícióiból erre alkalmasnak talált, tehát a recitativóból, az áriából a hangszerelés sokrétűségéből a forma egységéből. Wagner későbbi reformja kétségtelenül átfogóbb, ő azonban olyan hagyományra támaszkodhatott, mely már magába foglalta Gluck eredményeit: a zenekar nagyobb jelentőségét a zenei nyelvezet nagyobb egységét s a dráma szerves igazságát.

Cselekmény: Orpheus Eurydice halálán kesereg, s fogadkozik hogy megtalálja őt a Hádésban. Ámor (a Szerelem) elhozza neki az engedélyt az induláshoz, de Orpheus nem nézhet Eurydicére mindaddig, míg el nem hagyják az Alvilágot. Orpheus zenéje megszelídíti a Fúriákat; átengedik az elíziumi mezőkre. Eurydice kezdetben túláradóan boldog hogy visszaadták Orpheusnak, de megzavarodik amikor a férfi nem hajlandó rátekinteni, és gyötrelmes vita alakul ki köztük. Orpheus végül is odafordul hozzá, mire Eurydice meghal. A bűntudattól űzött Orpheus nem tudja elviselni az életet felesége nélkül. Ámor menti meg az öngyilkosságtól s visszaadja neki Eurydicét.

Christoph Willibald von Gluck 1714. július 2-én Született Erasbachben (Oberpfalz), 1787. november 15-én, Bécsben halt meg. Gluck, a termékeny operaszerző, aki vígjátékokat és Singspieleket (daljátékokat) is írt. Főleg Bécsben és Párizsban tevékenykedett ő volt az egyik legfontosabb operateoretikus, reformoperái saját korán túl is óriási hatást gyakoroltak a zeneszerzőkre (Beethovenre, Berliozra Wagnerre). Egyéb jelentős művei közé tartozik a Paridé ed Elena, az Iphigeneio Aulisban, Armide, Alkesztisz és az Iphigeneia Taurisban. (John Lazarus: Opera kézikönyv)

Az alábbi Youtube linkeken részleteket gyűjtöttem össze a darabból (2008-as előadás Pina Bausch zseniális koreográfiájával).

Eddigi zenei linkek

Ligeti György: Musica Ricercata

Ligeti György
Ligeti György 1923-ban született Erdélyben magyar szülők gyermekeként. Apját és fivérét a nácik megölték. 1956-ban távozott Magyarországról, Bécsben telepedett le, s osztrák állampolgárságot kapott.

J. S. Bach: 13. Goldberg-változat (BWV 988)

Bach: Goldberg
A Goldberg-variációk (magyarosan: Goldberg-változatok; (BWV 988)) Johann Sebastian Bach által írt variációk csembalóra vagy más billentyűs hangszerekre. Manapság zongorán hallhatjuk a legtöbbször.

Lucas Ruiz de Ribayaz

Ribayaz
Az Észak-spanyolországi Burgos tartomány Santa Maria Ribarredonda városkájában született 1626 októberében. Tomaso és Catherina legidősebb gyermekként látta meg a napvilágot három testvére után.