KÉPTÁR - Dorothea Lange: Vándorló anya (1936)

A képet Lange 1936 februárjában készítette, mikor meglátogatott egy poros Kaliforniai borsószedő tábort. Jó érzékkel választotta ki a témát. (Később úgy fogalmazott, hogy a ponyva alatt gyermekét szoptató anya szinte mágnesként vonzotta).
Dorothea Lange: Vándorló anya
Összesen hat képet készített, fokozatosan közelítve a családhoz. A felvételek közül az utolsó lett az, amely végül is képpé formálta egy büszke nemzet nehéz időkkel szembeni ellenálló képességét. A hat kép elkészítéséhez szükséges eltökéltség nyilvánvaló, ha belegondolunk hogy Lange nem holmi kisfilmes fényképezőgéppel dolgozott, hanem egy Graflex 4x5 SLR nevű síkfilmes szörnyeteggel.

Hihetetlen módon, Thompson története, épp olyan lenyűgöző, mint maga a portréja. Épp 32 éves mikor Lange rátalál. Thompson egy hét gyermekes anyaként elveszítette tbc-s férjét, munka után vándorolva szállást kapott a vándormunkások táborában a kaliforniai Nipomóban. A családja a gyerekei által megölt madarakon és a közeli földekről szedett fagyott zöldségeken tartotta fenn magát. Nyomorogtak, akárcsak az ott élő 2500 munkás mindegyike. (fototipp.hu)

Eddigi képtár linkek

Renoir: Jeanne Samary portréja

Jeanne Samary
Leonie Pauline Jeanne Samary francia színésznő március 4-én született, 1857-ben.Apja csellista volt, anyai oldalon két nagynénje, Augustine és Madeleine Brohan szintén színésznő volt a Comédie- Française-ben. 1871-ben, tizennégy évesen konzervatóriumba járt, és tizennyolc évesen, 1874-ben első díjat nyert egy komédia-versenyen.

Marianne von Werefkin: Ősz, 1907

Marianne von Werefkin: Ősz
Marianna Wladimirowna Werefkina ősi orosz nemesi család sarjaként született augusztus 29-én, 1860-ban, Tulán. A nyugati neveltetésben részesült lány tehetségét hamar felismerték. 14 évesen már festeni tanult. Amikor családjával Szentpétervárra költözött 1886-ban, Ilja Jefimovics Repintől vett magánórákat. Vadászat közben, 1888-ban véletlenül lövés érte a jobb kezét, amely maradandó sérülésekkel járt.

Szűcs Attila: Ágy

Szűcs Attila: Ágy
A természetes és a mesterséges fényviszonyok, illetve a zárt és nyitott tér viszonya jelenik meg Szűcs Attila képein. E festmények egyrészt megerősítik a befogadóban azt az érzést, hogy a hétköznapi életterének meleg és biztonságos zártsága csupán illúzió: a szobabelsők neonfényben fürdő, megzavart térviszonyú terei éppoly sterilek és fagyosan üresek akár a pénzvilág tárgyalótermeinek világa.