KÉPTÁR - Jan van Eyck: A genti oltár (részlet)

Jan van Eyck munkásságának legkiemelkedőbb alkotása a Genti oltárkép, melyet Jodocus Vujdtsnek és feleségének, Batherine Borluutnak festett. Viharos története van. Túlélte a 16. századi ikonrombolókat, a francia forradalmat, a változó ízlést, és legutóbb a náci fosztogatásokat. A II. világháború után egy sóbányában találták meg.
Jan van Eyck: Genti oltár (részlet)
Az óriási szárnyas oltár festése népszerű volt a németalföldi festészetre. A szárnyas oltár húsz tábláját kétszázötven alak népesíti be. Témája a megváltás. A szárnyakon Ádám és Éva jelenik meg. Az idealizált, pompás ruhákat viselő mennyei sereghez különös kontrasztot keltően csatlakozik alakjuk. Jelenlétük magyarázata, hogy az ő engedetlenségük miatt került sor a Megváltó megtestesülésére, tehát az egész üdvtörténeti folyamatra, amelyet ez az oltár magával ragadóan dicsőít. Aktjaik életnagyságúak, nem idealizált, antikos figurák, hanem hétköznapi, naturalista alakok.


Eddigi képtár linkek

Marianne von Werefkin: Ősz, 1907

Marianne von Werefkin: Ősz
Marianna Wladimirowna Werefkina ősi orosz nemesi család sarjaként született augusztus 29-én, 1860-ban, Tulán. A nyugati neveltetésben részesült lány tehetségét hamar felismerték. 14 évesen már festeni tanult. Amikor családjával Szentpétervárra költözött 1886-ban, Ilja Jefimovics Repintől vett magánórákat. Vadászat közben, 1888-ban véletlenül lövés érte a jobb kezét, amely maradandó sérülésekkel járt.

Renoir: Jeanne Samary portréja

Jeanne Samary
Leonie Pauline Jeanne Samary francia színésznő március 4-én született, 1857-ben.Apja csellista volt, anyai oldalon két nagynénje, Augustine és Madeleine Brohan szintén színésznő volt a Comédie- Française-ben. 1871-ben, tizennégy évesen konzervatóriumba járt, és tizennyolc évesen, 1874-ben első díjat nyert egy komédia-versenyen.

Markus Schinwald: Basil (2005)

Markus Schinwald: Basil
Marcus Schinwald (1973, Salzburg) a nemzetközi kortárs színtér sajátos karakterû alkotója, aki pályája kezdetétõl, a 90-es évek vége óta számos kiállítást valósított meg a kísérletezõ típusú munkákat bemutató európai intéz­mé­nyekben, s ezek során a kortárs mûvészeti élet progresszív kurátoraival dolgozott együtt.