SZÖVEGTÁR - Roland Barthes A studiumról és a punktumról (részlet)

(…) Az első elem nyilvánvalóan térbeli, a képmező fogalomkörébe tartozik. Ezt elég könnyen érzékelem, ismereteim és műveltségem függvényében. Ez a képmező lehet többé-kevésbé stilizált, többé-kevésbé sikerült aszerint, hogy mennyire ügyes vagy szerencsés a fényképész, de mindig valami tipikus információt hordoz;
Roland Barthes
felkelés, Nicaragua, s a velük összefüggő jeleket mutatja: nincstelen civil harcosokat, romos utcákat, halottakat, fájdalmas jeleneteket, a napfényt és a helybéliek elszánt tekintetét. Ezer és ezer fénykép készül az ilyen képmezőről. Ezek a képek kiváltanak belőlem egyfajta általános érdeklődést, olykor meg is hatnak, de ez az érzelem egy morális és politikai kultúra racionális közvetítőrendszerén megy át. Amit a képek iránt érzek, az a közepes intenzitású érzelem birodalmába tartozik, már-már dresszúra eredménye. Nemigen találok igazán jó szót a franciában erre az emberi érdeklődésre; de azt hiszem, a latinban megvan ez a szó: studium. (…)

A második elem megtöri a studiumot. Most nem én keresem (a studium-mezőt ugyanis én ruházom fel szuverén tudatommal), hanem ő tör elő a jelenetből, s átjár akár a nyíl. Van a latinban egy szó, amely ezt a sérülést, szúrást, ezt a hegyes szerszám okozta ismertetőjegyet jelöli. (…) Ezt a studiumot megzavaró második elemet én punktumnak nevezem (…).

Roland Barthes: Világoskamra (Ferch Magda fordítása, Európa Kiadó 1985) - 34. oldal.

Eddigi szövegtár linkek

Cselényi Béla: Satnya Nyuszi első karácsonya Ausztráliában

Cselényi Béla
Cselényi Béla vagyok; Kolozsváron születtem, 1955-ben és 1987.XII.23. óta Budapesten élek. Sokáig a Magyar Rádióban dolgoztam; pár napja megváltozott a munkahelyem (2007). Több verses kötetem jelent meg.

Szőcs Géza: Vörös folt távolodik a hómezőn

Szőcs Géza: Párbaj
Különleges szóképek, mitikus „mesék”, ősi képzetek és modern fogalmak kavarognak e rövid kis versben, de talán az 1979-ben kiadott Párbaj egész kötetében. E kötet az első verseskönyvem volt kamaszkorom hajnalán.

Erdély Miklós: Törvényszerűségek

Erdély Miklós
A Möbius-felületek a természetben igen ritkák, így többnyire poétikus, tisztán szellemi alkotások, melyekben magának a tudatnak az elve manifesztálódik. E ténynek jelentősége abban áll, hogy az autonóm, a tapasztalattól független szellemi világban pusztán játékos kombinációk révén nemcsak új, de az érzékelhetőknél egyszerűbb elvek is megszülethetnek.