SZÖVEGTÁR - Erdély Miklós: Törvényszerűségek

A Möbius-felületek a természetben igen ritkák, így többnyire poétikus, tisztán szellemi alkotások, melyekben magának a tudatnak az elve manifesztálódik. E ténynek jelentősége abban áll, hogy az autonóm, a tapasztalattól független szellemi világban pusztán játékos kombinációk révén nemcsak új, de az érzékelhetőknél egyszerűbb elvek is megszülethetnek.
Erdély Miklós
Erdély Miklós: Törvény-véletlen-Möbiusz

1. A törvény, mivel szívesen olyan, amilyen,
ezért ismétlődik, így magát is megszünteti.
2. Ami van, törvényszerűen olyan, amilyen.
3. A törvény véletlenül olyan, amilyen.
4. A véletlenszerű szívesen olyan, amilyen.
5. Ami törvényszerűen olyan, amilyen,
nem szívesen olyan (amilyen):
6. Megváltozik.
7. Tehát: Csak a törvény szívesen olyan, amilyen.
8. A törvény azonos körülmények között
ugyanazt az eseményt kényszeríti ki.
9. Ismétlődő esemény nem esemény.
10. Ami van, azt a törvény ismétlődése
kényszeríti, ami által megszünteti.
11. Ezért ami van, véletlenül olyan, amilyen.
12. Ezért szívesen olyan, amilyen.
13. Ha a törvény törvényszerűen olyan, amilyen,
14. Akkor a törvény nem szívesen olyan, amilyen:
15. Megváltozik.

__________________________________________

ÉLETÚT - Erdély Miklós (1928-1986) kivételes jelentőségű életműve a XX. század művészetének megkerülhetetlen csúcsteljesítménye. 1946-ban a Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot tanult Kisfaludi Strobl Zsigmond irányításával, de mesterének Bokros Birman Dezsőt vallja, aki mellett magánúton folytatott művészeti tanulmányokat. 1974-ben Kassák Lajos-díjat kapott. 1947-51: építész-mérnöki oklevelet szerzett a BME-n. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, felvették, de tanulmányait nem tudta elkezdeni. 1971-ben a Szekesfehérvár várossá válásának ezredik évfordulójára emelendő emlékműre kiírt pályázaton Vígh Tamással közösen elnyerték az első díjat ún. Életfa tervükkel, kivitelezés azonban elmaradt. A Budapesti Építőanyagipari V.-nál helyezkedett el, kidolgozta a fotómozaik technikáját, amely MURUS elnevezésű kisvállalkozása révén a továbbiakban a megélhetését biztosította.

Életműve a képzőművészet mellett az irodalom, a művészetelmélet és kritika, a film, a hangjátékok vagy épp a fotó felől is megközelíthető, de bármely perspektívából tekintjük, egységes, gazdag, összefüggő egészként mutatkozik. Munkáit sajátos radikalizmus jellemzi: felfokozott nyitottság az újra, az ismeretlenre. (ffs.hu / wikipedia.hu)


Eddigi szövegtár linkek

Cselényi Béla: Satnya Nyuszi első karácsonya Ausztráliában

Cselényi Béla
Cselényi Béla vagyok; Kolozsváron születtem, 1955-ben és 1987.XII.23. óta Budapesten élek. Sokáig a Magyar Rádióban dolgoztam; pár napja megváltozott a munkahelyem (2007). Több verses kötetem jelent meg.

Roland Barthes A studiumról és a punktumról (részlet)

Roland Barthes
(…) Az első elem nyilvánvalóan térbeli, a képmező fogalomkörébe tartozik. Ezt elég könnyen érzékelem, ismereteim és műveltségem függvényében. Ez a képmező lehet többé-kevésbé stilizált, többé-kevésbé sikerült aszerint, hogy mennyire ügyes vagy szerencsés a fényképész, de mindig valami tipikus információt hordoz;

Forgách András: A hírnévről

Forgách Péter
„az ember hiába, ha megszeret valakit, még akkor is, ha már egyáltalán nem szereti, még mindig valami szeretethez hasonló fájdalom kínozza” Forgách András: Zehuze